Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar tudomány napja

(Elhangzott az iskolai ünnepségen 2009. november 3-án)

 

Kedves Kollégák, Kedves Diákok!

 

Szeretettel köszöntelek benneteket a magyar tudomány napján.

Hagyományainkhoz híven évek óta ezen a napon koszorúzzuk meg egykori gimnáziumi tanulónk, Lotz János nyelvészprofesszor emléktábláját, aki tehetsége és szorgalma révén kiemelkedő teljesítményt nyújtott bonyhádi gimnáziumi évei alatt 1923-1931-ig. Osztályfőnöke és magyar-latintanára Hajas Béla tudós tanár volt, akiről később azt írta: "A nyelvtan iránti érdeklődést Hajas Béla ébresztette fel bennem".Lotz János később Stockholmban, majd a New York-i Columbia Egyetemen tanította és kutatta a magyar nyelvet. Az 1960-as években Amerika vezető nyelvészeként a világ nyelveinek összegyűjtése és összehasonlítása volt a feladata.

Tudományos munkáját több kitüntetéssel jutalmazták Magyarországon és Amerikában egyaránt:

        

         1969-ben George Washington Díjat Teller Edével egy időben kapta

         1973-ban a MTA tiszteletbeli tagjának választotta

 

Lotz János emlékét gimnáziumunkban többféleképpen ápoljuk. Azon túl, hogy a  magyar tudomány napja alkalmából megemlékezünk róla, és megkoszorúzzuk az emeleten lévő emléktábláját, elindítottuk az Országos Lotz János szövegértési és helyesírási versenyt 7-8. osztályos tanulóknak. Ezt a versenyt az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmailag és anyagilag is támogatja. A magyar nyelv éve alkalmából pedig a nyáron megszerveztük a Lotz János nyári diákegyetemet, melyen magyar és külföldi nyelvészek, irodalmárok, újságírók és szerkesztők képezték a nyelvészet, média és retorika téma iránt érdeklődő magyar, erdélyi és felvidéki diákokat. Programunkat jövő nyáron is megrendezzük, a svéd, japán, erdélyi, vajdasági és felvidéki diákok mellet gimnáziumunk diákjait is szeretettel várjuk.

Lotz bízott a tudományok örök fejlődésében,  reménykedett a tudósok nemzetközi összefogásában. Meggyőződéssel vallotta: „Az előttünk álló feladat nagy közösségi munka, amely sok embernek sok irányból összeható erőfeszítését veszi igénybe.”

  

 

Ezen gondolatok jegyében felkérem a gimnázium diákjait, hogy helyezzék el az emlékezés koszorúját  Lotz János emléktábláján az emeleti folyosón.

Lenczné Vrbovszki Judit